Badacsonytomaj városnak fennmaradt egy pecsétje a XIX. század elejéről, amely mint a kor sorozatban készült falupecsétjének egyike a környező falvakéhoz nagyon hasonlított. Az Önkormányzat szándéka az volt, hogy az új címer ne ebből induljon ki, hanem a várost alkotó három településrész: Badacsony, Badacsonytomaj és Badacsonyörs hagyományait egyesítse.

Badacsonytomaj neve az itt birtokos Árpád-kori Tomaj nemzetségtől származik, melynek címerállata a griff. Ez a címer legrégebbi ábrázolásban egy lesencetomaji XIV. századi sírkövön látható. Ez lett a címer tervezés egyik kiindulópontja.

Badacsonyörs neve az Örs nemzetség emlékét őrzi, ennek címerállata a sólyom.

Badacsony korábban nem volt város, hanem szőlőhegy, illetve hegyközség. A hegy „koporsó” alakja és a szőlő egyértelmű jelkép, amelyet mindhárom település magáénak mondhat, akárcsak a Balatont, melyet kék hullámvonal jelképez. Fenti meggondolások alapján Badacsonytomaj jelvényei a következők:

CÍMER:

Kerek talpú álló pajzs, melyet középen vízszintesen kettéoszt egy ezüst – kék –ezüst hullámvonal. Felső ezüst mezejében a hullámvonalból kinövő zöld Badacsony hegy, fölötte két keresztbe tett szőlőág, indával, fürttel és levéllel ugyancsak zöld színben.

A piros mezőben egy arany griff látható, míg és a kék mezőben egy ezüst fekete foltos sólyom.

ZÁSZLÓ:

A község korábban Zala, ma Veszprém megyéhez tartozik. Ezért a címer és a zászló színei e két megye színeihez igazodnak.

A zászlót középen egyenes vonal osztja egy felső fehér és egy alsó zöld mezőre. Első harmadának közepén a fenti címer ezüst keretben.

PECSÉT:

Körpecsét közepén a fenti címerrel, alsó kétharmadán „Badacsonytomaj 1995.”körirattal.

Somogyi Győző
grafikus művész