Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Új Magyarország terv

Hirdetések
Kiemelt weblapok:
"Adj vért és ments meg három életet!"
Évente közel fél millió beteg embertársunk vár segítséget.
Letölthető weblap sablonok
A weblapsablonok.com oldal kiemelt forrása a minőségi weboldal sablonoknak.
Magyar Vöröskereszt
Adományozzon a Magyar Vöröskeresztnek!
Keresőszolgálat
A Vöröskereszt segítséget nyújthat Önnek családtagjai keresésében.
Hitel ügyintézés
Túl magas a törlesztőrészlet? Pénzre van szüksége? Váltsa ki meglévő hitelét!
IT-NAV Hungary
Honlapszerkesztés Weblapkészítés, akár díjmentesen is! Kereső marketing, tárhely, tejleskörű szolgáltatás!
Címlap Bemutatkozás Földrajz

Legnépszerűbb tartalmak

Legfrissebb hírek

A település földrajza

A Dunántúli-középhegység Keszthelytől Visegrádig terjed változó szélességben, mintegy 200 km-es hosszúságban.
Badacsonytomaj ennek a középhegységnek legnagyobb részletében – Móri-ároktól a Balatonig terjedő egyik táján a Balaton-felvidéken fekszik.

A Balaton-felvidék különleges éghajlatú, tájképi szépségeivel is kiemelkedő vidék, platószerű rögeit délen a Balaton, északon a Veszprém-Tapolcai törésvonal határolja.

A Balaton északi partján enyhén, majd nagyobb lejtőszöggel emelkedő kettős tereplépcsőt nevezzük Balatoni-riviérának.


Az alsó lépcső a tó fölé csak néhány méterrel emelkedő úgynevezett „színlő” – a hajdan magasabb vízállású Balaton hullámverésének az eredménye. A felső a Pannóniai tenger úgynevezett „abráziós terasza”, melyet legfelül a Veszprémi-fennsík éles pereme zár le.
Nos, Badacsonytomaj magja is itt a balatoni riviérán, ezeken a lépcsőkön fekszik és eldugott házaival, nyaralóival, szőlőivel felhúzódik a meredek bazalt sziklákig.




A Balatoni riviéra mediterrán jellemvonásokkal is felruházott napfényes lejtőin a római korig visszavezethető belterjes szőlő- és gyümölcstermelés fejlődött ki. A vöröshomokkő és bazalt málladékán termő szőlőn kívül jellemző a mandulafa és az illatos levendula. A pincék déli falánál napos zugokban a füge is megterem.

Tovább boncolgatva a földrajzi tájegységeket a korábban említett Veszprémi-fennsík a lépcsők, a lejtővidék fölé emelkedő mintegy 250-300 m magas, kissé egyenetlen felszínű, de általában egy magasságú fennsík. Ennek a fennsíknak a futását medencék szakítják meg: a Kővágóörsi-, a Nagyvázsonyi-, a Taliándörögdi- és a Káli-medence. A legszebb a tágas Tapolcai-medence.

A Tapolcai-medence ma a különálló kúp vagy csonkakúp alakú, bazalttakarós tanúhegyekről nevezetes, amelyek szinte váratlanul, mozgalmas szétszórtságban tűnnek fel itt is, ott is.

A nagyobb tanúhegyek: Badacsony (438 m), a medence közepén emelkedő Szent-György hegy (415 m) távolabb a már elpusztított Haláp, majd a Csobánc (375 m), közelebb ismét a Gulács (393 m), a Tóti-hegy (346 m), valamint a Hegyesd kúpja. Egy hasonló képződmény is feltűnik a Balaton déli partján, az előbbieknél alacsonyabb Fonyódi-hegy. Mind bazaltvulkánok, a pliocén korszakban törtek ki az egykori Pannon tengeri üledékrétegre többször egymás után, de tevékenységük a negyedkor elejére is áthúzódott. A vulkáni működés későbbi fázisaiban már többé nem láva, hanem lazább szerkezetű bazalttufa került a felszínre. Ebből épült fel – a közben már alacsonyabbra lepusztult területen – a Szigliget-várhegy hármas kúpja, a tó déli partján a Boglári-várhegy. A bazalttufa kiszórása a távolabbi Tihanyi-félszigetre is átterjedt.



A tanúhegyek kialakulásáról:

Négy-öt millió évvel ezelőtt a tengerek visszahúzódása után ezek a bazalt- és tufarétegek a pleisztocén korban védőtakaróként szolgáltak a szél és víz romboló, pusztító munkája ellen, amely a nem védett helyekről az előbbiekben említett hegyek közötti területről eltávolított minden könnyebb anyagot, homokot, agyagot stb.


A terület lepusztulásánál és a bazaltüledékek kiemelkedésénél fontos szerepe volt az Ős-Dunának, amely a pleisztocén kor elején a Kisalföldről nem a mai helyén, hanem déli irányban keresztülfolyt a Tapolcai-medence területén és 180 méter tengerszint feletti magasságig lepusztította, elhordta azt a valamikori pannóniai felszínt, melyet nem védett bazaltsapka. A medencében felhalmozott gömbölyű kavicsok is ezt igazolják.
A Balaton környéki hegyeket ezért tanúhegyeknek is nevezzük.

Arról tanúskodnak, hogy a pannóniai rétegek milyen magasan töltötték be a mai medencét.


Forrás: Udvarhelyi-Futó-Moholi-Pápistáné-Zétényi:
Magyarország természeti földrajza 1968

Szerkesztette: Csoltai Lajos


Módosítás: (2010. január 22. péntek, 17:08)

 


Kulturális ajánlatok - Badacsonytomaj

Önkormányzati határozatok, testületi anyagok

Badacsonyi programok

English French German Italian Portuguese Russian Spanish Hungarian
Ma 2010. szeptember 09., csütörtök, Ádám napja van. Holnap Nikolett és Hunor napja lesz.
Sablonválasztó
badacsonytomaj3
Kiadványaink
Kulturális

Kulturális ajánlataink

Régiós Kártya

Badacsonyi Régiós Kártya

Városháza tervezet

Városháza tervezet

Napló


Önkorm. szolgálat

Önkormányzati szolgálat