Szegedy Róza Ház

IRODALMI EMLÉKMÚZEUM


„Ti Balaton környékének

Szép természetjátékai!

Ti tündéres Badacsonynak

Kény s kedvtöltő emlékei!”


E verssorok íróját, Kisfaludy Sándort teljes életére magához vonzotta a napsugaras pannon táj, a Kis János majd Jókai Mór által magyar Tempvölgynek nevezett vidék, ahol „magasabb szellemek dalolni tanítják a költőt”. A balatoni hegyek királya, a komor fenségű Badacsony különleges színtere lett szerelmének, szorgos gazdálkodásának és irodalmi munkásságának. 1975. szeptember 21-én a hegy ünnepén, a szüreten gyulladt szerelemre Szegedy Róza iránt. A húsz esztendős, bájos és gazdag lány „testi kellemei, mind a többi felett ragyogó erkölcsi s elmebeli szép s ritka tulajdoni” elbűvölték a deli, gyors hódításokhoz szokott férfiút. Rózát azonban visszariasztotta a heves udvarlás. A költő Kisfaludy pedig Himfy alteregóját öltve mulatósan és hatásosan szenvedett. A Kesergő Szerelem című versciklusában a szerelemébresztő szüret emlékét idézte: „Édes, kínos emlékezet, / Oh Badacsony szürete! / Mulatságos gyülekezet, / Oh rabságom kezdete / Ott tudtam meg, kicsoda Ő, / S micsoda a szerelem: / Ámor nyila miként sebző, / S mi az édes gyötrelem.” Baráti közvetítések után a nevezetes szüret harmadik évfordulóján küldte első levelét az imádott lánynak.

Múzsáját, Szegedy Rózát 1800 januárjában vezethette oltár elé. A katonaságot odahagyva „mezei gazdaság lőn foglalkozása, és közben a magyar literatúra”, mint fogalmazott önéletrajzában. Nem érzett elvi összeütközést a gazdálkodás és az irodalom művelése között, egyszerre volt gazda s költő. Csakhamar sikere is adódott mindkét területen. A Himfy Szerelmei című versciklusával, amelyben a Kesergő Szerelem kiegészült a házasember boldogságát jelző Boldog Szerelemmel, országos hírnévre tett szert, a legolvasottabb magyar poéta lett. A magyar előidőt, romantikus múltat idéző, hazafiságra nevelő Balaton-felvidéki várregéi csak fokozták népszerűségét.

Szegedy Róza boldog házasságuk 32 évében széleskörű műveltsége révén (hárfázott, táncolt, kézimunkázott, németül olvasott és maga is írt verseket) szellemi partnere és a gazdálkodásban is méltó társa volt Kisfaludy Sándornak. A társadalmi rangot jelentő badacsonyi szőlőt Róza asszony vitte a házasságba. Kisfaludy másikat szerzett hozzá a hegyen, felesége birtokának szomszédságában. Ezek mellett két szőlője volt Sümegen, egy a Somlón és udvarházat tartott fenn szülővárosában. Gyarapodásukban méltányolta felesége szerepét: „Csekély szerzeményeimet iparkodásom mellett leginkább az ő hív szeretetének, segedelmének, maga megvonásának és okos gazdaasszonyságának köszönhetem”. Házi boldogságát és szorgos gazdálkodását csak az 1809. évi nemesi felkelés zavarta meg. A felkelés fővezérének, József nádornak szárnysegédeként írta sóvárgó sorait feleségének: „De bezzeg most már fájni kezd katonaságom. Közelget a badacsonyi szret – közelget a vadászatok ideje, s még semmi kilátás nincsen békességre.”

Nemesi kúriára emlékeztető badacsonyi présházukat Róza édesapja, Szegedy Ignác, Zala vármegye alispánja építette a XVIII. Század utolsó harmadában. A vidék legszebb urasági borháza a köétő halála után, 1844-től valóságos zarándokhellyé lett. A legendás szerelmet, mámorosan boldog házasságot idéző épületben 1953-ban irodalmi emlékmúzeum nyílt. Felújítását követően 1990-től enteriőr jellegű állandó kiállítás vall a reformkori magyar nemes és hitvese gazdálkodásáról, szőlőhajlékbeli életmódjáról s mutatja be Kisfaludy életútját, kiterjedt irodalmi tevékenységét. A hatalmas pincében tárolták az ízletes és értékes bort, köztük az aszut. A parasztitól csak méretében és némileg felszereltségében különböző konyhában főzték az ételt a nyár és az ősz kellemes napjain a hegyen időző uraknak és a szőlőbeli munkásoknak. A ház emeletén, a félköríves árkádok mögött meghúzódó szobákban pihent meg a költő s hitvese, fogadták vendégeiket, akik szívesen hallgatták Kisfaludy hegedűjátékát híres Amatiusán, együtt pipáztak, kártyáztak és nótára itt fogant: „Elmemiveit termesztő magánynyai többnyire Sümeghi szép és Badacsonyi tündéres kilátású szőleji” – örökítette meg önéletírásában. Szegedy Róza a háztartást irányította és szabad óráiban sapkát kötött férjének, kézimunkázott és buzgón imádkozott egyre romló egészségéért, boldogságukért, gazdálkodásuk szerencséjéért. A borház előtti téren táncolt a szüreti társaság a hegyet járó cigányok muzsikájára.

A három részből álló épületegyüttes középső traktusában, az ürmösfőzőben készült a híres fűszeres bor, az ürmös. Itt kapott helyet gróf Batthány Gyula grafikai sorozata, amely Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza szerelmének romantikus történetét mséli el. Ugyancsak ebben a helyiségben egy válogatás reprezentálja a magyar irodalom klasszikus borverseit.

A lezáró épületrészben, az egykori vincellérházban Balatoni Almanach címmel kortárs magyar költők balatoni témájú verseinek kéziratait láthatják a XX. Század második feléből. A hetven alkotó névsora impozáns: Kassák Lajostól Pilinszky Jánoson, Weöres Sándoron, Faludí Györgyön át Kukorelly Endréig, Zalán Tiborig, Tőzsér Árpádig, Vitéz Györgyig ível. Verseik közel teljes keresztmetszetet adnak korunk költészetéből.     

EFOP-1.5.2-16-2017-00032

Humán szolgáltatások

fejlesztése

Önkormányzatunk pályázatai


Erre a képre kattintva érheti el a Városi Művelődési Központ honlapját!

Szőlő és Bor éve 2017.

Régiós Kártya

Borbarangolás és Régiós Buszjárat

Önkorm. szolgálat

Vigyázunk Rád a Balatonon!